előleg, foglaló, készpénz, 10%-os mérték, érvényesség, szerződéses biztosíték …
- +36 (20) 4-879-829
FOGLALÓ ÉS ELŐLEG
Jelen bejegyzésben két hasonló, de lényegét tekintve mégiscsak alapvető különbségekkel rendelkező jogintézményt határolok el egymástól.
Az ingatlan adásvételi szerződések egyes kérdései (2. rész)
I. Elhatárolás - Mi a különbség a két jogintézmény között?
Cikksorozatomban kísérletet teszek arra, hogy tömören és közérthetően megválaszoljam a lakások, házak, házrészek, földek, egyéb ingatlanok vásárlása során felmerülő leggyakoribb kérdéseket.
A sorozat első részében azt a nem éppen ritka esetet vettem górcső alá, amikor valamely okból kifolyólag elválik egymástól a szerződés megkötésének és a teljes vételár megfizetésének időpontja.
Mi az előleg?
Az előleg lényegében a vételár első részlete. A foglalótól eltérően nem szankciós jellegű, tehát az előleg összegét az eladó akkor sem tarthatja meg, ha a szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős. Az előleg összege a vételárba beleszámít. Mértékét a felek teljesen szabadon állapíthatják meg.
Mi a foglaló?
A foglaló mai formájában nem más, mint a vevő által az eladónak fizetett pénzösszeg, amely biztosítéki szerepet tölt be. Funkciója, hogy mindkét fél nyugodtan alhasson: a vevő abban a meggyőződésben, hogy a hőn áhított lakást, földet, garázst, házat, házrészt, zártkertet, egyéb ingatlant már senki sem csaphatja le a kezéről; az eladó abban a boldog tudatban, hogy lakására végre vevőt talált. Ez azonban nem teljesen igaz. A foglaló önmagában nem tudja kizárni annak a lehetőségét, hogy valamely fél kihátráljon a szerződésből: a foglaló büntető jellegű szerződési biztosíték, azt mondja meg, mennyibe fog kerülni, ha valamelyik fél meggondolja magát.
Ha teljesedésbe megy a szerződés, akkor a foglaló összege a vételárba beszámít.
II. A leggyakrabban feltett kérdések
Mi a sorsa a foglalónak a szerződés meghiúsulása esetén?
Ha a szerződés meghiúsul, akkor a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Tehát ha egy ingatlan adásvételekor a vevő az eladónak foglalóként átad 2 millió forintot, akkor a szerződés vevőnek felróható okból történő meghiúsulása esetén a vevő elveszíti a 2 millió forintot. Fordított esetben viszont a vevő visszakapja az átadott 2 millió forintot, és még azon felül további 2 millióra is igényt tarthat.
Megjegyzendő, hogy akkor is alkalmazandó ez a következmény, ha valamelyik fél szerződésszegése miatt a másik fél a szerződés egyoldalú megszüntetésére irányuló elállási vagy felmondási jogát gyakorolja. Tipikusan fizetési kötelezettség nem teljesítése vagy a szerződésben vállalt valamely kötelezettség elmulasztása alapozhatja meg a felmondási, elállási jog gyakorlását.
(A jogintézmény szabályozása az elmúlt években jelentős változáson esett át. A részletszabályok bemutatása meghaladja jelen bejegyzés kereteit, így ehelyütt röviden csak arra utalnék, hogy a foglaló elveszítette reálszerződéses jellegét, immáron tehát nem érvényességi kelléke a foglalónak a kérdéses pénzösszeg átadása, elégséges a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata.)
Csak pénz lehet foglaló?
Igen. A korábbi szabályozástól eltérően foglaló ma már kizárólag pénzösszeg lehet. Nincs mód arra, hogy a felek pénztől eltérő ingó vagyont foglalónak minősítsenek.
Csak készpénz lehet foglaló?
Nem. Nincs akadálya annak, hogy a foglalóként megjelölt pénzösszeget banki átutalás útján fizesse meg a vevő az eladónak.
Át kell-e adni a foglalót a szerződéskötéskor?
Attól függ, hogy a felek miben állapodtak meg. A foglalót klasszikus formájában a szerződéskötési szándék megerősítéseként, kifejezetten a szerződés megkötésekor kellett átadni, ma már azonban ettől szabadon el lehet térni: a felek rendelkezhetnek úgy, hogy a foglalót a vevő az eladó pénzforgalmi számlájára a szerződés mindkét fél által aláírásától számított valamely időintervallumon belül köteles megfizetni.
Milyen mértékű lehet a foglaló?
A foglaló mértékére kötelező szabály nincs. A felek leggyakrabban a vételár 10%-a körüli összegben határozzák meg a foglaló összegét, de ettől eltérő összegben is megállapodhatnak. Az egyetlen korlátot a Ptk. azon rendelkezése jelenti, miszerint a „túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti”.
Vállalom ingatlanokra vonatkozó szerződések szerkesztését, véleményezését, ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban, perekben teljes körű és szakszerű jogi képviselet ellátását.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu