tartási szerződés, Debrecen, öröklés, ügyvéd, végrendelet, öröklési szerződés, eltartási szerződés, eltartó, eltartott, tartási jog, elidegenítési és terhelési tilalom, családjogi tartás
- +36 (20) 4-879-829
Tartási szerződés vagy öröklési szerződés?
3/3. rész
Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztáztuk. A második bejegyzés a tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a tartásra jogosult javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve a két szerződéstípusra irányadó formai szabályokkal foglalkozott. A cikksorozat záró részének témája a családjogi és a szerződésen alapuló tartás egymáshoz való viszonya.
XIV. Lehet-e olyan személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötni, aki a törvény alapján egyébként is tartásra köteles?
Igen.
Nem ismert olyan tilalom, amely arra vonatkozna, hogy családjogi tartásra is jogosító kapcsolatban lévő rokonok egymással tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kössenek. A segítségre szoruló személy nem ritkán valamilyen juttatással kívánja honorálni a róla gondoskodó közeli hozzátartozó erőfeszítéseit: ésszerűtlen és méltánytalan lenne ebben a jogában korlátozni őt.
XV. Mi értelme van a tartási szerződés (eltartási szerződés) vagy az öröklési szerződés megkötésének, ha a törvény egyébként is előírja a tartási kötelezettséget egyes rokonok számára?
A Polgári Törvénykönyv valóban előírja a legközelebbi hozzátartozók számára a tartási kötelezettséget, azonban ez merőben más jellegű, mint a tartási vagy öröklési szerződésből fakadó tartás. A családjogi tartásra vonatkozó főbb rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben:
Ptk. 4:194. § [A rokontartásra való jogosultság]
(1) Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.
4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]
(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.
(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a gyermeknek a szülőjével szemben.
(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.
(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.
(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.
A jelen bejegyzésben alkalmazott megközelítés szempontjából a leszármazónak a felmenővel szembeni tartási kötelezettsége körében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk a szülőtartásnak. Az a szülő, akinek nincs tartásra kötelezhető házastársa (bejegyzett élettársa), volt házastársa (volt bejegyzett élettársa) vagy volt élettársa, igényt támaszthat gyermekével szemben tartási kötelezettség teljesítése iránt.
Szögezzük le: a törvényen alapuló családjogi tartási kötelezettség vagyoni természetű, nem kötelez személyes ápolásra, gondozásra. Ezzel ellentétben a tartási vagy öröklési szerződésből fakadó tartási kötelezettség bizalmas jellegű: személyes, mással nem helyettesíthető közreműködést von maga után.
XVI. A vagyoni/személyes jellegen túl melyek a főbb különbségek a törvényes és a szerződéses tartás között?
A főbb különbségek:
- a törvényen alapuló tartást csak rászorultság esetén kell nyújtani – a szerződéses tartásnak nem feltétele az eltartott/örökhagyó rászorultsága.
- a törvényen alapuló tartást a rászorultság mértékéig kell nyújtani – a szerződéses tartást a tartási szerződésben meghatározott mértékben, ilyen tartalmú szerződéses rendelkezés hiányában a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás mértékéig kell nyújtani.
- a törvényen alapuló tartást (a kiskorú gyermek felé fennálló tartási kötelezettség kivételével) nem kötelező teljesítenie annak, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné – a szerződéses tartást ilyen esetekben is teljesíteni kell.
Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
