Kulcsszavak: családjog, élettársi kapcsolat, élettárs, közös vagyon, házasság, házastárs
- +36 (20) 4-879-829
Párkapcsolatok jogi értékelése
„Együtt járók” vs. élettársak vs. házastársak
Hogyan értékeli jogrendszerünk az egyes párkapcsolati formákat? Mikortól ismeri el a törvény élettársaknak azokat, akikre a hétköznapokban azt mondjuk, „járnak egymással” vagy „együtt élnek”? Mikortól fűződnek családjogi hatások az élettársi kapcsolathoz, és hogyan rendezhetők az élettársi kapcsolat vagyoni kérdései?
I. Kiindulópontunk
Jogrendszerünk a házasság és a család intézményét részesíti védelemben, amely két intézményt meglehetősen szűk körben definiál. Összehasonlítva nemzetközi szabályozási tendenciákkal vagy más társadalomtudományok, így különösen a szociológia által alkotott fogalmakkal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar jogalkotó jóformán nem is szoríthatott volna ki több együttélési formát a családjog köréből: az Alaptörvény és az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve olyan megszorítóan értelmezte a család fogalmát, amennyire csak lehetett.
II. Mi tekinthető élettársi kapcsolatnak és mi nem?
„Ptk. 6:514. § [Az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése]
(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.”
Eszerint tehát az élettársi kapcsolat az alábbi „hozzávalókat” feltételezi:
a) két személy (azonos vagy különneműek egyaránt),
b) együttélés,
c) közös háztartás,
d) érzelmi közösség,
e) gazdasági közösség.
Feltétel továbbá, hogy az együtt élők egyikének sem állhat fenn házassági, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, továbbá nem állhatnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy a fennálló házasság csak akkor képezi akadályát az élettársi kapcsolat megállapíthatóságának, ha a házastársi életközösség fennáll.
Említést érdemel, hogy egyetlen elem hiánya nem zárja ki automatikusan az élettársi kapcsolat meglétét: a bíróságoknak valamennyi körülmény figyelembe vétele és az adott párkapcsolati kötelék sajátosságainak teljes körű vizsgálata mellett kell állást foglalniuk a kérdésben. Ha az érintettek között vitás, akkor bizony nem könnyű feladat egy párkapcsolatról eldönteni, hogy elérte-e az élettársi kapcsolat szintjét. A bírói gyakorlat éppen ezért több szempontot is kialakított, amelyek kétség esetén segíthetik a helyes minősítést.
II/A.
Nem állapítja meg a bírói gyakorlat az élettársi életközösséget akkor, ha az előző felsorolásban a) b) c) és d) pontokkal jelölt feltételek adottak ugyan, de az együtt élők csak az élet fenntartásához szükséges körön belül támogatják egymást anyagilag. A „gazdasági közösség” ugyanis túlmutat a mindennapi életvitel kiadásainak közös vállalásán: feltételezi azt is, hogy a pár tagjai a közös gazdasági cél elérése érdekében gazdaságilag együttműködnek egymással, és a jövedelmeiket valamely közös cél elérése érdekében használják fel. Amennyiben a párkapcsolat nélkülözi ezt a kooperációt, úgy a jog nem tekinti a feleket élettársaknak.
II/B.
Sokat elárul a párkapcsolatról, hogy az érintettek a külvilág előtt vállalják-e érzelmi összetartozásukat. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a maga teljességében, az együtt élésre, az érzelmi-gazdasági közösségre és a közös háztartásra kiterjedően fennállhat élettársi kapcsolat két olyan személy között, akikről még a legközelebbi rokonok, barátok sem sejtik, hogy élettársak lennének.
III. Az élettársak jogállása
A Polgári Törvénykönyv az élettársi együttélésre gyakorlatilag szerződésként tekint. A törvény az élettársi kapcsolathoz családjogi hatásokat szinte csak akkor társít, ha az élettársaknak gyermekük született. Az is sokatmondó, hogy az élettársak vagyoni viszonyait – a házastársakkal szemben – nem a Családjogi Könyv, hanem a Kötelmi Jogi Könyv tartalmazza.
Az élettársak – élettársi vagyonjogi szerződésük eltérő rendelkezése hiányában – az együttélés alatt önálló vagyonszerzőknek minősülnek, közöttük a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni. Ebből következően az életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják, azzal önállóan rendelkeznek, kötelezettségeikért, tartozásaikért önállóan állnak helyt. Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén bármelyikük követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.
A Ptk. értelmező rendelkezései értelmében az élettárs nem közeli hozzátartozó. Mindezeken felül az élettárs – szemben a házastárssal – kívül marad a törvényes örökösök körén is. Végintézkedés eltérő rendelkezése hiányában nem jogosult kötelesrészre, és nem illeti meg őt holtig tartó haszonélvezeti jog az elhunyt élettárssal közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
IV. Az élettársi kapcsolat kezdetének jelentősége későbbi házasságkötés esetén
Mint azt a jelen bejegyzés III. pontjában érintettük, a Ptk. az élettársak vagyoni viszonyainak szabályozására egy, a közszerzeményi rendszerhez hasonló törvényes vagyonjogi rendszert állított fel (ennek értelmében az élettársak önálló vagyonszerzők, közöttük a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni). Az élettársak tehát megőrzik vagyoni függetlenségüket.
Ezzel szemben a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályai irányadók: a házastársi közös vagyonhoz tartozás vélelme jut érvényre. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
Abban az esetben, ha az élettársi kapcsolatot házasságkötés követi, a Ptk. egységet teremt a kétféle vagyonjogi rendszer között: a házassági vagyonközösségi szabályok az életközösség kezdetétől hatályosulnak.
V. Konklúzió
Mint talán a fent írtakból kitűnik, az élettársi kapcsolatok törvényi szabályozása számos kérdés megválaszolásával adós maradt, és az élettársakra nézve méltánytalan helyzeteket idézhet elő. Az érintettek akkor járnak el előrelátóan, ha jogaikról alaposan tájékozódnak, és vagyoni, öröklési, családjogi viszonyaik rendezését nem bízzák a véletlenre.
A lehetőség nyitva áll arra, hogy a jelen bejegyzésben felvázolt általános szabályoktól az élettársak eltérjenek, és
- párjukat végintézkedéssel örökössé tegyék,
- vagyoni viszonyaikat részletekbe menően, mindkét fél számára elfogadható módon élettársi vagyonjogi szerződéssel szabályozzák,
- az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából közjegyző előtt közös nyilatkozatot tegyenek,
- élettársi életközösségük megszűnése esetére közös gyermekük feletti szülői felügyeleti jogaik gyakorlásáról, a gyermekkel való kapcsolattartásról, a közösen használt lakás további használatáról rendelkezzenek.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu