Kulcsszavak: polgári eljárásjog, 2018, új Pp., új közig. Pp.
- +36 (20) 4-879-829
Polgári perek 2018. január 1. után
Az új polgári eljárásjogi törvény
1. rész
2018. január 1-jén hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, amely az immáron több mint százötven különböző időállapottal büszkélkedő 1952. évi III. törvényt váltja fel. A magyar perkultúra összes problémáját nyilvánvalóan nem lehet pusztán jogalkotással megoldani, hiszen a gondok jelentős része nem eljárásjogi, és még csak nem is feltétlenül jogi természetű. Ugyanakkor új eljárási törvényre alighanem tényleg szükség volt, a megvalósítás jelenlegi formája viszont legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Hazánkban évente körülbelül kétszázezer per és egymillió nemperes eljárás vázát adja meg a polgári perrendtartási kódex. Az új Pp. hatályba lépésével kapcsolatos várakozásokat egyik oldalon a szokásos kincstári optimizmust jóval meghaladó messiásvárás, másik oldalon a kötelező tamáskodást felülmúló heves tiltakozás jellemezte. Az éles vitát indokolja, hogy – noha a törvény kodifikációs bizottsága nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a jogkereső állampolgárok és a joggal foglalkozó hivatásrendek helyzetének megkönnyítését – éppen erre az alanyi körre telepítette a változások szinte valamennyi terhét és kockázatát.
I. Mikortól kell alkalmazni az új Pp.-t?
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új kódex a 2018. január 1-jén, vagy azt követően indított polgári és munkaügyi peres eljárásokban alkalmazandó. Kiemelendő, hogy a közigazgatási perek már nem a Pp. különleges eljárásai között kerülnek szabályozásra, hanem a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Közig. Pp.) hatálya alá tartoznak. Közigazgatási jogvitákban a Pp.-t csak akkor kell alkalmazni, ha azt a Közig. Pp. kifejezetten előírja, és még ekkor sem akárhogy, hanem csakis a Közig. Pp. „rendelkezéseivel összhangban”.
II. Mi a helyzet a folyamatban lévő perekkel?
Továbbra is a régi Pp.-t kell alkalmazni mindazon eljárásokban, amelyek 2017. december 31. napjáig megindultak.
III. Hogyan fogható meg az új szabályozás lényege?
Ha röviden akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a magánjogi jogviták 2018-tól egy olyan, Németországból, Svájcból és Franciaországból importált modell szerint zajlanak, amelyben elválik egymástól az állítás és a bizonyítás fázisa. A változások jegyében a per osztott szerkezetűvé válik, elkülönül a perfelvétel és az érdemi tárgyalás szakasza.
IV. Mi a szerepe a perfelvétel és az érdemi tárgyalás elkülönítésének?
Alá kell húznunk, hogy az osztott perszerkezet nem csak elvi-elméleti, hanem igen komoly gyakorlati, noch dazu forintosítható jelentőséggel is bír. A percezúra (vagy másképpen permetszés) a perfelvételt lezáró végzésben ölt testet. A végzés meghozatalát követően főszabály szerint nem lehet sem a keresetet, sem a viszontkeresetet, sem a beszámítást megváltoztatni. Ez a rendelkezés – kiegészülve az alperesi ellenkérelem írásbeli előterjesztésére vonatkozó kötelezettséggel – azt hivatott biztosítani, hogy a jogvita keretei idejekorán rögzüljenek.
A tényállítás kivételesen megváltoztatható, ha ezáltal a fél olyan tényre hivatkozna, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé. Az érdemi tárgyalás fázisában kérelmet változtatni is csak ilyen tényre hivatkozással lehet.
Kivételesen helye van még keresetváltoztatásnak akkor is, ha annak indokául a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése szolgál (mindaddig, amíg a megváltoztatott kereset az eredetivel azonos jogviszonyból ered, és a bíróság a megváltoztatott keresetre is rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel). Az anyagi pervezetés fogalmával – minthogy a reform központi elemének tekintem – részletesen foglalkozom a cikksorozat 2. részében.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az új eljárási kódex hatályba lépésével mélyreható, komoly változás megy végbe a polgári perekben. Meggyőződésünk, hogy a drasztikus átalakítások hatására még inkább felértékelődik a felkészültségen és a hatásos érvelésen alapuló jogi képviselet szerepe.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
