Kulcsszavak: tulajdonjog, adásvételi szerződés, személyi jövedelemadó, visszterhes vagyonátruházási illeték
- +36 (20) 4-879-829
Az ingatlan adásvételi szerződések egyes kérdései (4. rész):
Illetékek és adók
az ingatlanok eladása, vásárlása során
Tapasztalaim azt mutatják, hogy ingatlan vásárlása, értékesítése során az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában azzal, melyik félnek kell megfizetnie az adásvétellel járó közterheket, azok milyen költséget jelentenek, és lehet-e alóluk mentesülni, vagy fizetési kedvezményt igénybe venni.
Cikksorozatomban kísérletet teszek arra, hogy tömören és közérthetően megválaszoljam a lakások, házak, házrészek, földek, egyéb ingatlanok vásárlása során felmerülő leggyakoribb kérdéseket.
Az első részben azt a nem éppen ritka esetet vettem górcső alá, amikor valamely okból kifolyólag elválik egymástól a szerződés megkötésének és a teljes vételár megfizetésének időpontja.
A sorozat második részében a foglaló és az előleg jogintézményét, illetve azok hasonlóságait és különbségeit mutattam be.
Harmadik bejegyzésemben az ingatlanok vásárlása és eladása során felmerülő földhivatali díjak, határidők és egyes kapcsolódó szabályok témáját jártam körbe.
Jelen írásomban az ingatlanok adásvételéhez kapcsolódó illeték- és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos alapvető kérdéseket válaszolom meg.
I. Kinek kell illetéket és kinek kell adót fizetnie?
Szögezzük le: ha ingatlant vásárolunk, akkor illetékfizetési (visszterhes vagyonátruházási illeték), ha ingatlant adunk el, adófizetési (személyi jövedelemadó) kötelezettségünk merülhet fel.
II. Lakást vásárolok 12 millió forintért. Mekkora összegű illetéket kell fizetnem?
Az Illetéktörvény értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4% (a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint).
Mindez azt jelenti, hogy a vevőnek (amennyiben sem illetékkedvezmény, sem -mentesség nem illeti meg) 480 ezer Ft illetékfizetési kötelezettséggel kell számolnia egy 12 millió forintért megvásárolt lakás esetében.
III. Hogyan és mikor kell megfizetnem az illetéket?
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a vevő köteles egy ún. B400-as adatlapot előterjeszteni a földhivatalnál (természetesen mind az adatlap kitöltésében, mind annak benyújtásában teljes körű ügyintézést biztosítok az általam szerkesztett szerződések esetében). A NAV a kiszabás alapján fizetendő illetékről fizetési meghagyást (határozatot) ad ki.
IV. Van-e lehetőség részletfizetést vagy haladékot kérni?
Van lehetőség.
A részletfizetési vagy halasztási kérelmek kapcsán – egy kivétellel – a NAV-nak mérlegelési jogköre van, ennek keretében megvizsgálja, hogy a fizetési nehézség a kérelmezőnek felróható-e, és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető-e. Magánszemélyek esetében akkor is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
Van viszont egy kivétel, amikor semmit nem kell sem igazolnunk, sem valószínűsítenünk az adóhatóság előtt. Az Illetéktörvény kedvezményszabálya alapján magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést kell engedélyezni.
V. El tudom-e kerülni az illetékfizetési kötelezettséget?
Bizonyos esetekben igen. Az igénybe vehető kedvezményekkel és mentességekkel bővebben a sorozat 5. részében foglalkozom. Annyit azonban már most előrebocsátok, hogy az illetékkedvezmények és mentességek nem automatikusan, hanem főszabály szerint kérelemre érvényesíthetők. Azaz ha az adózó a fent említett B400-as adatlapon vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban nem hivatkozik rá, akkor – noha arra jogosult lenne – a kedvezményt, mentességet nem tudja igénybe venni.
VI. 12 millió forintért adok el egy olyan lakást, amit 10 millió forintért vásároltam. Mekkora összegű személyi jövedelemadót kell fizetnem?
Attól függ, hogy az eladó a kérdéses ingatlant mikor szerezte (pontosabban fogalmazva: mikor került az erről szóló érvényes adásvételi, csere-, ajándékozási vagy más szerződés, illetve a jogszerzést tanúsító egyéb okirat, bírósági, hatósági határozat az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra) és milyen összegekkel tudja csökkenteni a 2 millió forintos bevételét. Abban az esetben, ha az eladó több mint 5 éve tulajdonosa az értékesíteni kívánt ingatlannak, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem merül fel. Kiemelendő, hogy 2017. január 1-től ez az 5 éven túli adómentesség nem korlátozódik a lakáscélú ingatlanokra, hanem valamennyi ingatlanra kiterjed (összehasonlításként: korábban egy üzlethelyiség tulajdonosának csak 15 év elteltével volt lehetősége SZJA mentesen értékesíteni ingatlanát).
5 éven belüli eladás esetén a jogalkotó az alábbiak szerint sávosan állapította meg a jövedelem utáni adófizetési kötelezettséget:
- ha az eladó a megszerzés évében vagy az azt követő évben értékesíti ingatlanát, úgy a 2 millió forintos jövedelem egésze SZJA adóalapot képez,
- de a szerzés évét követő második évben már csak a jövedelem 90 %-a, a harmadik évben a jövedelem 60 %-a, a negyedik évben a jövedelem 30%-a tartozik az adóalapba.
A személyi jövedelemadó mértéke az így számított adóalap 15 százaléka.
Vállalom ingatlanokra vonatkozó szerződések, okiratok szerkesztését, véleményezését, ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban, perekben teljes körű és szakszerű jogi képviselet ellátását.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
