tartási szerződés, Debrecen, öröklés, végrendelet, öröklési szerződés, eltartási szerződés, eltartó, eltartott, tartási jog, elidegenítési és terhelési tilalom
- +36 (20) 4-879-829
Tartási szerződés vagy öröklési szerződés?
1/3. rész
Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztázzuk.
I. Kiindulópontunk
Visszatérő dilemmája az idős koruk vagy betegségük miatt támaszra szoruló ügyfeleknek, hogy gondozásukról, eltartásukról hogyan rendelkezhetnek megnyugtató módon.
Elsőként azt érdemes tisztázni, mi a különbség az egyes megoldások között, és a felmerülő alternatívák milyen előnyös és hátrányos vonásokkal rendelkeznek, hogyan viszonyulnak a jognyilatkozattal elérni kívánt célokhoz. Ugyanez a probléma a másik oldalról, az idős vagy beteg személyről gondoskodó ügyfél oldaláról is megközelíthető: hogyan biztosíthatja saját érdekeit, egzisztenciáját az, aki magára vállalja a beteg rokon, az idős személy ápolásával járó feladatok ellátását? A tartás, gondozás teljesítése ugyanis olyan roskasztó – nem ritkán emberfeletti fizikális és mentális erőfeszítéssel járó – terhet róhat az eltartóra, amelynek vállalása sok esetben meghaladja a hozzátartozók teljesítőképességét.
II. Elhatárolások
Az öröklési szerződés jellegét tekintve a tartási szerződés (a köznyelvben „eltartási szerződés”) és a végrendelet egyfajta ötvözeteként is felfogható: az öröklési szerződés – a végrendelethez hasonlóan – a végintézkedések egyik fajtája, hiszen halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz. Az öröklési szerződés formáját tekintve tehát végintézkedés, tartalmi vonásai alapján azonban tartási vagy életjáradéki szerződés, minthogy a felek szabadon állapítják meg a szerződés tartalmát, és a szerződés alapján kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymás felé.
III. Miről szól egy tartási szerződés?
„Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.” (Ptk. 6:491. § (1) bekezdés)
Mint látható, a tartási szerződésben az egyik oldalon a jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás, míg a másik oldalon a szerződésben megjelölt ellenérték teljesítése jelenti a szolgáltatást. Az ellenszolgáltatás teljesítése legtöbbször ingatlan tulajdonjogának átruházásában ölt testet.
A tartási szerződések főszabálya szerint az ingatlan tulajdonjoga már a szerződésben átruházásra kerül.
IV. Mit jelent a jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás, gondozás?
Minden ügyben egyedileg, lehetőség szerint valamennyi tényállási elem ismeretében kell állást foglalni arról, hogy mi minősül a jogosult körülményeihez és szükségleteihez mérten megfelelő tartásnak, és mi nem. A gyakorlat a körülmények értékelése során kiemelt jelentőséget tulajdonít a tartásra kötelezett egészségi állapotának, életkorának, személyes szükségleteinek és korábbi életszínvonalának. Annyi általánosságban elmondható, hogy a tartásra jogosult szükségleteinek felmérése során nem lehet beérni azzal, ha a legszűkösebb, még éppen elégséges szintet elérő ellátás szintjét állapítjuk meg. A megfelelőség mértéke a szűkös tartás szintjét meghaladja: a teljesítés csak akkor lesz megfelelő, ha az átlagos színvonalú és mértékű tartás ismérveit teljesíti.
V. Mi az az öröklési szerződés?
„Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.” (Ptk. 7:48. § (1) bekezdés)
Egyértelmű, hogy hatályos jogunkban az öröklési szerződés összekapcsol egy örökösnevezést és egy tartási vagy életjáradéki szerződést. Az örökössé nevezés feltétele, hogy a másik fél kötelezettséget vállaljon tartás, gondozás teljesítésére vagy meghatározott pénzösszeg, más helyettesíthető dolog (életjáradék) időszakonként visszatérő szolgáltatására. Az öröklési szerződések tartalmára a tartási, illetőleg életjáradéki szerződésekre vonatkozó szabályok általában alkalmazandók.
Érdemes leszögezni, hogy az öröklési szerződés csak az örökhagyó nyilatkozata tekintetében végintézkedés, a vele szerződő fél az okiratban végintézkedést érvényesen nem tehet.
VI. Mi a különbség a tartási és az öröklési szerződés között?
Mint talán a fentiekből kitűnik, a két szerződéstípus között több különbség is felfedezhető. A legfontosabb az, hogy amíg öröklési szerződés alapján az eltartást vállaló szerződéses örökös csak az örökhagyó halálával szerzi meg a szerződéssel érintett vagyontárgy vagy vagyontárgyak tulajdonjogát, addig a tartási szerződés – eltérő megállapodás hiányában – egyből maga után vonja a tulajdonjog átruházását is.
A sorozat folytatása:
2. rész: https://drjuhaszzoltan.hu/tartasi-szerzodes-vagy-oroklesi-szerzodes-tartasi-jog/
Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
