törvényes öröklés, hagyaték, öröklési jog, öröklés, ügyvéd Debrecen, örökrész, örökös, végrendelet, végintézkedés
- +36 (20) 4-879-829
A törvényes öröklés rendje
Öröklési jogi kérdések – 2. rész
Mit és milyen mértékben örököl a gyermek, az unoka, a távolabbi leszármazó, a házastárs, az élettárs, a testvér, illetve a szülő az elhunyt hozzátartozó után? A mai bejegyzés témája a felsoroltak közül a leszármazók törvényes öröklése.
I. Kiindulópontunk
Amennyiben az örökhagyó végintézkedést nem tett (nem írt végrendeletet, nem kötött sem öröklési szerződést, sem halála esetére szóló ajándékozási szerződést), a hagyaték az örökös(ök)re a törvényes öröklés szabályai szerint száll át. Ha az örökhagyó tett ugyan végintézkedést, de az nem merítette ki a teljes hagyatékot, a fennmaradó rész tekintetében – főszabály szerint – törvényes öröklésnek van helye.
A végintézkedésen alapuló és a törvényes öröklés viszonyáról bővebben a Kedves Érdeklődő az öröklési jogi kérdésekkel foglalkozó cikksorozat előző részében olvashat. A jelen bejegyzés a törvényes öröklés alapvető szabályait ismerteti, és vizsgálódása középpontjába a leszármazókat helyezi.
II. Gyermek(ek) öröklése
Főszabály szerint az elhunyt után a gyermeke örököl. Ha több gyermek van, ők fejenként egyenlő részben örökölnek. (1. számú ábra)
III. Mi a helyzet azzal a gyermekkel, akit örökbe fogadtak?
Minthogy az örökbefogadással az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lépett, az örökbefogadó halála esetén az örökbefogadott gyermek törvényes örökösnek tekinthető.
A Ptk. öröklési jogi szempontból nem tesz különbséget a vér szerinti és az örökbefogadott gyermek között: jogállásuk, és ebből eredően a hagyatékból való részesedésük azonos.
IV. Ugyanez vonatkozik a mostoha- és a nevelt gyermekre?
Nem. Hiába sorolja őket a Ptk. a hozzátartozók közé, a nevelt gyermekek és a mostohagyermekek nem nyertek törvényes örökösi státuszt. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy számukra kedvező végintézkedés hiányában az öröklés során figyelmen kívül maradnak, és a hagyatékból egyáltalán nem részesülnek.
V. Megkülönbözteti-e a Ptk. a házasságban és a házasságon kívül született gyermeket?
A kérdésre javarészt nemmel illik válaszolni, hiszen a házasságon kívül született gyermek ugyanúgy törvényes örökös, mint az a gyermek, aki az örökhagyó házasságának fennállása alatt látta meg a napvilágot.
Kis különbség azért mégiscsak van, mert a Ptk. a kötelesrész alapjának számításakor az ún. kivont adományok kapcsán a házasságon kívül született gyermekre nézve kedvezőtlenebb szabályt ír elő, de ezen rendelkezés gyakorlati jelentősége nyilvánvalóan eltörpül amellett a központi törekvés mellett, hogy a házasságban és az azon kívül született gyermek egyaránt, ráadásul egyenlő mértékben örököl.
VI. Unokák, dédunokák
Az élet általános lefolyása, hogy aki később születik, az később is hal meg. Sajnos azonban nincs ez mindig így.
Ptk.: „Az öröklésből kiesett gyermek (…) helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.” (2. számú ábra)
Ptk.: „Az öröklésből kiesett távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.” (3. számú ábra)
A kiesés leggyakrabban úgy valósul meg, hogy az adott személy nem éli túl az örökhagyót. Kiesési ok azonban ezen felül az érdemtelenség, a kizárás, a kitagadás, az öröklésről való lemondás és az örökség visszautasítása is.
Unokák, dédunokák, ükunokák, stb. hiányában a többi gyermek örökrésze arányosan nő. (4. számú ábra)
VII. Korrekció: az osztályrabocsátás
Sajátos jogintézményt alkalmaz az öröklési jog annak érdekében, hogy feloldjon olyan igazságtalan helyzeteket, amelyek akkor állnak elő, ha az egyik leszármazó részére az örökhagyó még életében ajándékozott. Az osztályrabocsátás célja, hogy kiegyenlítse az ingyenes adomány által előidézett egyenlőtlenségeket.
Főszabály szerint csak a törvényes öröklés rendje szerinti öröklés esetén érvényesül az ún. osztályrabocsátási kötelezettség, és ott is csak akkor, ha az ingyenes adomány meghaladja a szokásos mértékű ajándék mértékét.
Miről is van szó? A szabály értelmében több leszármazó törvényes öröklése esetén a hagyatékhoz kell számítani azt az ingyenes adományt, amelyet az örökhagyó még életében az örököstársak egyikének juttatott, és ily módon meg kell emelni a törvényes örökrészeket annak érdekében, hogy azok se járjanak teljesen pórul, akik ajándékban nem részesültek.
Feltétel azonban, hogy
- az ajándékozás kifejezetten az osztályrabocsátás kötelezettségével történjen (pl. az ajándékozási szerződésben kifejezetten úgy rendelkezett az örökhagyó, hogy a hagyatékhoz az adomány értéke hozzászámítandó, de ennek hiányában elég lehet az is, ha az örökhagyó úgy fogalmaz: „kiadom a jussod”),
- vagy a körülményekből arra lehessen következtetni, hogy az örökhagyó a leszármazót a törvényes örökrésze terhére részesítette juttatásban.
VIII. Mi jut a házastársnak?
Erről szól korábbi bejegyzésünk, amely ide kattintva olvasható el.
IX. És az élettársnak?
Az élettársi kapcsolat (az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának kivételével) a törvényes öröklés látókörén kívül maradt. Az élettársak egymásnak nem törvényes örökösei, így végintézkedés hiányában nem is örökölhetnek egymás után.
Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen. Mint a fent írtak is tükrözik, a törvényes öröklés szabályai meglehetősen kötöttek, nincsenek – nem is lehetnek – tekintettel konkrét élethelyzetekre, egyes méltányolható körülményekre. Célszerűnek mutatkozik tehát megtervezni vagyonunk átszállásának rendjét, és akár élők közötti jogügylettel, akár végintézkedéssel megelőzni azokat a sérelmes helyzeteket, amelyek a törvényes öröklés szabályainak alkalmazása mellett előállhatnak.
A cikk kedvelése, megosztása:
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
