• +36 (20) 4-879-829
Ügyvéd Debrecen
H1P_9820

Írásaim

Ügyvédi szakterületeim bemutatása

BLOG

Slágertéma az ügyfélfogadásokon: hogyan lehet megszabadulni a közös tulajdontól? És mit tehetünk, ha a tulajdonostársunk nem hajlandó közreműködni? A jelen bejegyzés a közös tulajdon megszüntetése érdekében igénybe vehető eszközökről szól.

Kulcsszavak: közös tulajdon megszüntetése, ingatlanjog, polgári jog, közös tulajdon, árverés, ingatlan árverés, ingatlan megosztás

  • INTERJÚT KÉSZÍTETT VELEM AZ EDULINE.HU

A legnagyobb hibák, amelyeket pályakezdők (is) elkövetnek a munkahelyen

Munkajog ügyvéd

Közzétették az eduline.hu internetes portálnak adott interjúmat, amelyben a munkaviszonnyal, annak létesítésével, a próbaidővel és a munkaszerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tisztáztuk.

Kulcsszavak: munkajog, próbaidő, munkaszerződés

Ingatlanjogi témájú írásaimban már érintettük az elővásárlási jog intézményét, azonban arról az esetről nem ejtettünk szót, amikor többen is élnek elővásárlási jogukkal. Mi alapján dől el, hogy kit illet elsőbbség?

Mit és milyen mértékben örököl a gyermek, az unoka, a távolabbi leszármazó, a házastárs, az élettárs, a testvér, illetve a szülő az elhunyt hozzátartozó után? A mai bejegyzés témája a felsoroltak közül a leszármazók törvényes öröklése.

Ingatlanok adásvétele, így különösen földek tulajdonjogának átruházása során kellemetlen meglepetések érhetik azokat, akik figyelmen kívül hagyják az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat.

Záró részéhez érkezett a tartási és öröklési szerződések bemutatásával foglalkozó cikksorozatom. A mai blogbejegyzés a családjog törvényes szabályain és a szerződésen (öröklési szerződés, tartási szerződés) alapuló tartási kötelezettség összevetését tűzte ki célul.

Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztáztuk. A mai bejegyzés a tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a tartásra jogosult javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve a két szerződéstípusra irányadó formai szabályokkal foglalkozik.

Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztázzuk.

Mire készüljek, mekkora összegű gyermektartásdíj fizetésére fog kötelezni a bíróság? – avagy másik oldalról: mi az a legmagasabb mérték, amit még biztosan megítélnek nekem?

Gyakori kérdések végrendeletről, öröklési szerződésről, hagyatéki tárgyalásról, törvényes öröklésről.

Közismert tény, hogy a termőföldek értéke Debrecen térségében messze meghaladja az országos átlagot. Ilyen árak mellett egyáltalán nem mindegy, hogy egy hektáronként 5 millió forintért megszerzett föld után meg kell-e fizetni a 4%-os vagyonszerzési illetéket vagy sem. A leggyakrabban igénybe vett kedvezmény az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség, amellyel azonban érdemes vigyázni: rossz esetben az egyébként fizetendő közteher kétszerese is az államkasszába vándorolhat.

Hogyan értékeli jogrendszerünk az egyes párkapcsolati formákat? Mikortól ismeri el a törvény élettársaknak azokat, akikre a hétköznapokban azt mondjuk, „járnak egymással” vagy „együtt élnek”? Mikortól fűződnek családjogi hatások az élettársi kapcsolathoz, és hogyan rendezhetők az élettársi kapcsolat vagyoni kérdései?

Öröklési jogunk egyik legvitatottabb területe a túlélő házastárs öröklése. A köztudatban a régi és az új Ptk. szabályai egyaránt jelen vannak, előfordul, hogy összemosódnak, és zavarokat okoznak. Jelen írásom az alapvető kérdésekben való eligazodást hivatott szolgálni.

Mely esetekben nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni? Milyen kedvezményeket és mentességeket érvényesíthetünk? Jelen írásomban a visszterhes vagyonátruházási illetékhez kapcsolódó kedvezményeket és mentességeket példákon keresztül mutatom be.

Jelen írásomban a bíróság funkciójának elemi megváltozását és az anyagi pervezetéssel összefüggő feladatokat fogom érinteni. Olyan új szabályok ezek, amelyek minden egyes polgári perre hatással lesznek.

2017. december 31-ig még van lehetőségünk díjmentesen kezdeményezni zártkerti ingatlanunk művelés alóli kivonását.

Gyatra színvonalú általános vita után elfogadta az Országgyűlés az Illetéktörvény módosítását, amelynek értelmében 2018. január 1-jétől szélesebbre nyílik a lakástulajdon magánszemély általi megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmények köre.

2018. január 1-jén hatályba lép a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, amely az immáron több mint százötven különböző időállapottal büszkélkedő 1952. évi III. törvényt váltja fel. A magyar perkultúra összes problémáját nyilvánvalóan nem lehet pusztán jogalkotással megoldani, hiszen a gondok jelentős része nem eljárásjogi, és még csak nem is feltétlenül jogi természetű. Ugyanakkor új eljárási törvényre alighanem tényleg szükség volt, a megvalósítás jelenlegi formája viszont legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Tapasztalaim azt mutatják, hogy ingatlan vásárlása, értékesítése során az ügyfelek sokszor nincsenek tisztában azzal, melyik félnek kell megfizetnie az adásvétellel járó közterheket, azok milyen költséget jelentenek, és lehet-e alóluk mentesülni, vagy fizetési kedvezményt igénybe venni.

Mennyi a földhivatali eljárás díja? Hány nap alatt jegyzik be a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba? Ki fizeti az átírás díját? Jelen bejegyzésben az ingatlanok vásárlása és eladása során felmerülő földhivatali díjak, határidők és egyes kapcsolódó szabályok témáját járom körbe.

2017. november 7-én ítéletet hirdetett a Kúria egy, a széles nyilvánosság és a gyakorló jogászság által egyaránt megkülönböztetett figyelemmel követett ügyben. A legfőbb bírói szerv felmentette azt a hölgyet, aki a budapesti csúcsforgalomban autójával üldözőbe vette a táskáját elragadó motoros tolvajokat 2012 decemberében. A táskában okiratok, készpénz, bankkártya és ékszerek voltak. Az üldözés során a motoros és a nő is megszegte a közlekedési szabályokat. A lopás helyszínétől kb. 500 méterre a menekülők balesetet szenvedtek, és a tolvajok egyike elhunyt.

Szerencsétlen csillagzat alatt született jogintézmény bemutatására vállalkozom jelen bejegyzésben. Egy ideális világban a közös tulajdon lehetne akár sikertörténet is, a valóságban azonban a legjobb esetben is csak mint szükséges rosszat emlegetik, rosszabb esetben egyenesen a baráti és családi kapcsolatokat támadó lassú méregnek tartják.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvény már jóval a hatályba lépése előtt nagy hullámokat kavart a jogi szakmán belül és azon kívül egyaránt. A gyakorló jogásznak az az élménye, hogy a hullámok még 2017 utolsó hónapjaira sem ültek el.

Fizethető-e átutalással a foglaló? Van-e felső határa az előlegnek? Hogyan fogható meg e két jogintézmény lényege? A mai részben két hasonló, de lényegét tekintve mégiscsak alapvető különbségekkel rendelkező jogintézményt határolok el egymástól: a foglalót és az előleget.

Hogyan köthető meg az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés abban az esetben, ha a vevő csak később (a szerződés megkötését követő későbbi időpontban) vállalja megfizetni a teljes vételárat? Milyen megoldások léteznek erre az élethelyzetre, és melyek az egyes megoldások előnyei és hátrányai?

Telefonszám

+36 (20) 4-879-829

Iroda

4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.

Email

ugyved@drjuhaszzoltan.hu