Gyermektartásdíj mértéke, tartásdíj, családjog, bontóper, gyermektartás, ügyvéd Debrecen
- +36 (20) 4-879-829
Gyermektartásdíj
Gyakran feltett kérdések
Munkám során gyakran kell megválaszolnom a gyermektartásdíj mértéke kapcsán felmerülő kérdéseket. A téma nyilvánvaló okokból sokakat érint. A meginduló per az elvált szülők mediálhatatlan konfliktusa miatt hosszú hónapokon, némi ügyvédi és bírói közrehatással akár több mint egy éven keresztül keserítheti meg a felek életét, holott minimális előrelátás, tájékozódás és – félve jegyzem meg – önmérséklet árán sok véráldozat elkerülhetővé válna.
I. Kiindulópontunk
A gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség alapja a rokontartás általános szabálya, mely szerint rokonaival szemben tartásra jogosult az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.
II. Ezek szerint húsz év fölötti gyermekemmel szemben nem kötelezhetnek tartásdíj fizetésére?
Dehogynem. A fenti rendelkezés csak a rászorultsági vélelemre vonatkozik: a vélelem szerint az ellenkező bizonyításáig feltételezni kell, hogy a kiskorú gyermek, illetve a középiskolai tanulmányokat folytató tinédzser magát nem képes eltartani, így tartásra jogosult. A vélelem természetesen megdönthető, a gyermek munkaképessége, krőzusi vagyona kivételes esetben hivatkozási alapot jelenthet a rászorultsági vélelem megdöntésére. Hangsúlyoznám azonban, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
III. Gyermekem nem tartja velem a kapcsolatot, nem keresi a társaságomat, nem viszonozza a közeledésemet, nem is vesz tudomást a létezésemről. Köteles vagyok-e gyermektartást fizetni?
Általánosságban igaz, hogy a tartásra jogosult személy eleshet a tartástól, ha arra érdemtelenné válik. A Ptk. szerint „[é]rdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.”
Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy tartásra érdemtelen csak nagykorú személy lehet, hiszen kiskorúval szemben az érdemtelenséget nem lehet megállapítani. Ezzel ellentétben nem lehetetlen az, hogy egy 19 éves, belátási képességgel rendelkező, középiskolás gyermek – noha a rászorultsági vélelem vitathatatlanul kiterjed rá – érdemtelenség miatt elessen a tartásra való jogosultságtól.
IV. A gyermektartásdíj mértéke: mire készüljek, mekkora összegű gyermektartásdíj fizetésére fog kötelezni a bíróság? – avagy másik oldalról: maximum mennyit ítélhetnek meg nekem?
A válasz: attól függ. A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja szempontjából elsősorban a szülők megállapodása irányadó, a bíróság csak egyezség hiányában dönt.
A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni
- a gyermek indokolt szükségleteit;
- mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
- a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
- a gyermek saját jövedelmét; és
- a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
V. Nade mégis, mekkora gyermektartásdíjat ítél meg a bíróság?
Aránylag elfogadható lesz a becslésünk, ha a Ptk. ökölszabályából indulunk ki, mely szerint a gyermektartásdíj mértéke gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százaléka. (Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.)
Az „általában” kifejezés használatára érdemes nagy nyomatékkal felhívni a figyelmet, a gyakorlatban ugyanis mindkét irányba, azaz a tizenöt százalék alá, és a huszonöt százalék fölé is eltérhetnek, és el is térnek a bírók. Könnyen belátható, hogy például egy súlyosan fogyatékos gyermek szükségletei az általánosnál magasabb összegű, akár a huszonöt százalékot jelentősen meghaladó mértékű tartásdíj megállapításához vezethetnek. Ugyanakkor fordítva is igaz: egy átlagos szükségletű gyermek esetén nem lehet az egekig feltornázni a gyermektartásdíj iránti igényt azon felbuzdulva, hogy a különélő szülő kimagasló jövedelemmel rendelkezik. Ez a megoldás kellően rugalmas keretszabályt ad a gyermek indokolt szükségleteihez igazodó tartásdíj megállapításához.
Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletre szorul Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
