Kulcsszavak: végrendelet, öröklési szerződés, hagyatéki tárgyalás, törvényes öröklés

  • +36 (20) 4-879-829
Ügyvéd Debrecen
Ügyvéd Debrecen és Nádudvar városában

Öröklési jogi kérdések

Első rész

Gyakori kérdések végrendeletről, öröklési szerződésről, hagyatéki tárgyalásról, törvényes öröklésről.

I. Hogyan viszonyul egymáshoz a törvényes öröklés és a végrendeleti öröklés rendje?

A törvényes öröklés rendje a Polgári Törvénykönyv azon szabályainak összefoglaló neve, amelyek akkor jutnak érvényre, ha az örökhagyó végintézkedést nem tett, vagy tett ugyan, de az nem merítette ki a teljes hagyatékot.

II. Hogyan viszonyul egymáshoz a végintézkedés és a végrendelet fogalma?

A két fogalom rész-egész viszonyban áll egymással: a végintézkedés gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik a végrendelet is. Végintézkedésnek kell tekinteni az örökhagyó mindazon nyilatkozatát, amelyben vagyonáról halála esetére joghatás kiváltására alkalmas módon rendelkezik. A végintézkedés lehet végrendelet, mint egyoldalú nyilatkozat, de lehet szerződés is: öröklési szerződés vagy halál esetére szóló ajándékozás.

III. Mi történik akkor, ha van végintézkedés, de az nem terjed ki a teljes hagyatékra?

Mint azt a fenti I. kérdésre adott válaszban érintettük, a végintézkedés szabadságának talaján álló öröklési jogunkban a törvényes öröklés rendje másodlagosnak tekinthető: csak akkor érvényesül, ha nincs végintézkedés vagy van ugyan, de azzal az örökhagyó nem merítette ki a teljes hagyatékot.

A hagyatéknak a végintézkedéssel nem érintett része tekintetében törvényes öröklésnek van helye, feltéve, hogy a Ptk. ezt nem zárja ki, vagy a végrendeletből más nem következik. Ilyen módon tehát törvényes öröklés jogcímén megörökölheti a végrendeletben meg nem nevezett hagyatéki vagyontárgyat az a gyermek, akinek a részére a végrendelet semmilyen juttatást nem tartalmazott. Mindez azonban nem érvényesül, ha akár a Ptk. rendelkezéseiből, akár magából a végrendeletből más következik, így például ha a törvényes helyettes örökösre vagy a növedékjogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, illetve ha az örökhagyó a törvényes örökösöket kifejezetten kizárta az öröklésből.

IV. Végintézkedésnek tekinthető-e az, ha a takarékbetét tulajdonosa a bank felé tett nyilatkozatában halála esetére kedvezményezettet jelöl?

Nem, nem tekinthető végintézkedésnek. Amennyiben a takarékbetétes élt a kedvezményezett-nevezés lehetőségével, azzal a jelenleg hatályos 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szabályai szerint egyúttal ki is vonta a hagyaték tárgyai közül a kérdéses pénzösszeget. Ha a betétes meghal, akkor a takarékbetétet az általa kedvezményezettként megjelölt személy részére kell kifizetni. Mindez azzal a kellemetlen következménnyel jár a hagyatéki hitelezők számára, hogy – lévén a takarékbetét nem tartozik a hagyatékhoz – a kedvezményezett a takarékbetét felett azonnal, szabadon rendelkezhet, nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás lefolytatását.

V. Hasonló a helyzet az életbiztosítás alapján járó biztosítási összeg esetében?

Igen. A vonatkozó bírói gyakorlat kimondta, hogy az életbiztosítás alapján járó biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, arra a hagyatéki hitelezők nem tarthatnak igényt.[1]

Említsük meg ugyanakkor a bankszámlán kezelt pénzösszegeket, amelyek természetesen részei a hagyatéknak. A bankszámla-szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek öröklés tárgyát képezik. A számlán kezelt összegek az örökösökre átszállnak, akik ezen összegekkel a hitelezők kielégítéséért felelősséggel tartoznak.

Vállalom végrendeletek, öröklési szerződések szerkesztését, véleményezését, hagyatéki eljárásokban, öröklési jogi perekben teljes körű és szakszerű jogi képviselet ellátását.

[1] Forrás: Ptk. Kommentár

Telefonszám

+36 (20) 4-879-829

Iroda

4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.

Email

ugyved@drjuhaszzoltan.hu