tartási szerződés, Debrecen, öröklés, végrendelet, öröklési szerződés, eltartási szerződés, eltartó, eltartott, tartási jog, elidegenítési és terhelési tilalom
- +36 (20) 4-879-829
Tartási szerződés vagy öröklési szerződés?
2/3. rész
Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztáztuk. A mai bejegyzés a tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a tartásra jogosult javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve a két szerződéstípusra irányadó formai szabályokkal foglalkozik.
„Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.” (Ptk. 6:491. § (1) bekezdés)
„Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.” (Ptk. 7:48. § (1) bekezdés)
Ha még nem tette, kérem, olvassa el a tartási és öröklési szerződésekről írt cikksorozatom első bejegyzését. A bejegyzés ide kattintva érhető el.
VII. Jelenleg nem szenvedek hiányt semmiben, az egészségem is kielégítő, tartásra nem szorulok. Köthetek-e ennek ellenére tartási szerződést?
Nem tartalmaz olyan kritériumot a jogszabály, hogy csak az a személy köthet tartási szerződést jogosulti pozícióban, akinek a megélhetése veszélyben van. Nem kizárt az sem, hogy gondozásra, ápolásra egyáltalán nem (vagy még nem) szoruló személy kössön saját eltartására ilyen szerződést.
Megoldható tehát, hogy olyan személy váljon eltartottá, akinek a megélhetése kielégítően fedezi ugyan a szükségleteit, de a tartási szerződéssel életminősége további javítását kívánja megvalósítani. Sőt, a tartási szerződés fényűző igények biztosítására is alkalmas lehet – noha ez az esetkör a gyakorlatban meglehetősen ritkán fordul elő.
VIII. Eladhatja-e a tartási szerződéssel átruházott ingatlant az eltartó?
Igen. A tartási kötelezettség fennállása nem zárja ki, hogy az eltartó elidegenítse azt az ingatlant, amelynek a tulajdonjogát a tartás fejében megszerezte.
IX. És ha tartási jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, az megakadályozhatja az ingatlan elidegenítését?
Nem. Önmagában a tartási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése nem gördít akadályt az elé, hogy az eltartó az ingatlant értékesítse, elajándékozza, megterhelje. Erre a célra a tartási jog biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom vagy önálló elidegenítési tilalom szolgál.
X. Akkor mi értelme van a tartási jog bejegyzésének?
A tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése azzal a rendeltetéssel bír, hogy az ingatlan új tulajdonosa ne háríthassa el a tartásra jogosult vele szembeni igényérvényesítését. Másképpen megfogalmazva: az új tulajdonos köteles a tartási kötelezettségek teljesítéséért helytállni, akár az ingatlannal is.
Jegyezzük meg azonban, hogy ilyenkor az eltartottat megilleti a választás joga, ő döntheti el, hogy kivel, az eltartóval vagy az új tulajdonossal szemben lép fel a tartási kötelezettség teljesítése érdekében. Ily módon tehát nincs lehetőség arra, hogy a tartásra jogosult megkerülésével más személy lépjen eltartóként a szerződéses jogviszonyba.
XI. Hogyan védi a törvény a tartásra jogosultat?
Hatályos jogunk annak az eltartottnak is a segítségére siet, aki a tartási szerződést anélkül kötötte meg, hogy a javára tartási jog került volna bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A Ptk. a helyzetet úgy oldja meg, hogy első körben a tartásra jogosult számára lehetőség teremt megfelelő biztosíték kérésére. Ha a tartásra kötelezett felhívás ellenére nem tesz eleget a biztosítékadási kötelezettségének, akkor második körben köteles tűrni azt, hogy a tartásra jogosult javára tartási jog kerüljön bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára.
XII. Milyen formai szabályok vonatkoznak a tartási szerződésre?
A Ptk. a tartási szerződés érvényességéhez annak írásba foglalását követeli meg. Figyelemre méltó, hogy – noha bizonyítás szempontjából gyenge lábakon áll – el kell fogadni érvényesnek azt a tartási szerződést is, amely nélkülözi a teljes bizonyító erejű magánokirat alaki kellékeit, így például nem szerepel rajta két tanú aláírása. Említsük meg ugyanakkor, hogy azon tartási szerződések esetében, ahol a tartás ellenértéke ingatlan tulajdonjoga, az Ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 32. § (3) bekezdése miatt megkerülhetetlen, hogy közjegyző vagy ügyvéd működjön közre a jogügyletnél, ellenkező esetben a szerződés nem szolgálhat alapjául a földhivatali bejegyzésnek.
XIII. Ugyanilyen alakiságok irányadók az öröklési szerződésre is?
Nem. Az öröklési szerződés végintézkedés, emiatt a tartási szerződéshez képest szigorúbb formai követelményeknek kell megfelelnie. Az írásba foglalás nem elégséges: az öröklési szerződés csak akkor érvényes, ha eleget tesz a más által írt végrendeletre előírt alaki érvényességi feltételeknek.
Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
