Kulcsszavak: öröklési jog, végrendelet, hagyaték, házastárs, közös vagyon, külön vagyon, házasság

  • +36 (20) 4-879-829
Ügyvéd Debrecen
Ügyvéd Debrecen és Nádudvar városában

Házastársak öröklése

leszármazók mellett

Öröklési jogunk egyik legvitatottabb területe a túlélő házastárs öröklése. A köztudatban a régi és az új Ptk. szabályai egyaránt jelen vannak, előfordul, hogy összemosódnak, és zavarokat okoznak. Jelen írásom az alapvető kérdésekben való eligazodást hivatott szolgálni.

I. Kiindulópontunk

Az örökhagyó (esetünkben a házastárs) a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel (végrendelettel, öröklési szerződéssel vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel) szabadon rendelkezhet. A szabad rendelkezés korlátja a törvény által a túlélő házastárs számára biztosított kötelesrész, mint a hagyatékból való minimum-részesedés intézménye.

Ha a házastárs végintézkedést nem tesz, vagy tesz ugyan, de azzal a teljes hagyatékot nem meríti ki, akkor a hagyaték egészére vagy végintézkedéssel nem érintett részére vonatkozóan a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása során első lépésként az elhunyt házastárs különvagyonának és a házastársak közös szerzeményi vagyonának megállapítása vár ránk. Erre azért van szükség, mert a közszerzeményi vagyon csak fele részben esik öröklés alá, a másik fele a túlélő házastársat illeti. A képet természetesen árnyalhatja, ha a házastársak az egyes alvagyonaik közötti mozgásokat házassági vagyonjogi szerződéssel szabályozták.

II. A régi Ptk. rendelkezései – az özvegyi jog

"615. § Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik."

A 2014. március 14-ig hatályban volt régi Ptk. a túlélő házastársnak – a leszármazók (gyermekek, unokák) állagöröklése, azaz tulajdonszerzése mellett – a hagyaték egészén haszonélvezeti jogot juttatott. Ennek eredményeként a haszonélvezeti jogánál fogva az özvegy birtokában tarthatta és használhatta a leszármazók tulajdonába került dolgot, sőt, annak hasznai is őt illették. A leszármazók a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatták, amennyiben az özvegy e jogokkal nem élt.

A gyakorlatban ezek a szabályok olyan lehetetlen élethelyzeteket eredményeztek, amelyek fenntartása vagy az özvegy, vagy az örökösök, nem ritkán valamennyi érdekelt fél számára fenntarthatatlannak bizonyultak.

Ha például a hagyatékban készpénz is volt, ennek tulajdonjogát a gyermekek, unokák szintén özvegyi joggal terhelten szerezték meg. Vita esetén a bíróság elrendelte a pénzösszeg takarékbetétkönyvben történő elhelyezését. A takarékbetétkönyv kedvezményezettjei az örökösök lettek, a kamatok viszont az özvegyet illették meg. A betéti összeg felett rendelkezni csak a haszonélvező hozzájárulásával lehetett, ami magas infláció esetén azt eredményezte, hogy az örökös kénytelen volt végignézni pénzének fokozatos értéktelenedését. Lehetőség nyílott persze a haszonélvezeti jog megváltására vagy korlátozására, ez azonban nem minden esetben orvosolta azonnal és teljeskörűen a felmerült sérelmeket.

III. Az új Ptk. rendelkezései – a jelenleg hatályos szabályok

7:58. § (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Mint látható, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga immáron nem az egész hagyatékra, hanem csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési és felszerelési tárgyaira terjed ki. A lakás fogalmát itt kiterjesztően kell értenünk, hiszen a kérdéses ingatlan által ténylegesen betöltött funkció, és nem az ingatlan-nyilvántartási elnevezés számít[1]. E tekintetben tehát – ha lakhatás céljára szolgál -, lakásnak minősülhet egy üzlethelyiség vagy egy zártkert ugyanúgy, mint egy családi ház vagy egy társasházi lakás.

Az új szabályanyag alkalmas a régi Ptk. szabályainál említett méltánytalanságok egy részének kiküszöbölésére, hiszen:

– egyrészt az örökösök (igaz egy gyermekrésszel csökkentett mértékben) tehermentesen jutnak hozzá az örökségük azon részéhez, amely a közösen lakott lakás és annak berendezési-felszerelési tárgyain kívül esik;

– másrészt az özvegy egyszerre válik állagörökössé, és tartja fenn megszokott életkörülményeit, lakókörnyezetét.

Húzzuk alá, hogy immáron nem szerepel a törvényben az „özvegyi jog” kifejezés, hiszen a haszonélvezeti jogot az új házasságkötés sem szünteti meg.

Részben emiatt róható fel az új Ptk.-nak, hogy azokra az esetekre, amikor a hagyaték kimerül a közösen lakott ingatlanban, az örökhagyó leszármazójának érdekeit elmulasztotta megvédeni: nem elég, hogy a haszonélvezeti jog korlátozását, megváltását nem engedi meg számára, és az özvegy beleegyezése nélkül nem maradhat az ingatlanban, még azt is el kell tűrnie, hogy az özvegy újabb házasságkötése után az ingatlanba általa nem ismert vagy nem szívelt személyeket, mint új rokonságot beköltöztessen.

Célszerűnek mutatkozik tehát megtervezni vagyonunk átszállásának rendjét, és akár élők közötti jogügylettel, akár végintézkedéssel megelőzni azokat a sérelmes helyzeteket, amelyek a törvényes öröklés szabályainak alkalmazása mellett előállhatnak.

[1] Az új Ptk. magyarázata I/VI., szerkesztette: Wellmann György, HVG-ORAC, Budapest, 2013. 230. o.

Telefonszám

+36 (20) 4-879-829

Iroda

4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.

Email

ugyved@drjuhaszzoltan.hu