Kulcsszavak: polgári eljárásjog, 2018, új Pp.
- +36 (20) 4-879-829
Vége a meglepetés-ítéletek korának?
Bírói szerepvállalás újragondolva, avagy polgári perek 2018. január 1. után
Mint korábbi bejegyzésemben írtam, hatályba lépett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, amely az immáron több mint százötven különböző időállapottal büszkélkedő 1952. évi III. törvényt váltja fel. Jelen írásomban a bíróság funkciójának elemi megváltozását és az anyagi pervezetéssel összefüggő feladatokat fogom érinteni. Olyan új szabályok ezek, amelyek minden egyes polgári perre hatással lesznek.
I. Az anyagi pervezetés mint új elem
A régi Pp. alapján a bíróságtól elvárt perbeli szerepvállalás, vagy ha úgy tetszik, közrehatás jórészt kimerült abban, hogy a bíró köteles volt a jogi képviselő nélkül eljáró felet eljárási jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni.
Az új Pp. 237. §-a a bíróság egy olyan funkcióját határozza meg, amely polgári eljárási jogunkban ugyan nem teljesen előzmények nélküli, összességében mégiscsak idegen elemként azonosítható. Ez az anyagi pervezetés, mint a bírói szerepvállalás új formája.
II. Bírói szerepvállalás a régi Pp. alapján
Azt már a régi Pp. is megkockáztatta, hogy kimondja, „[a] bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni”. Itt lényegében anyagi pervezetésről volt szó. A bíróságnak meg kellett mondania, hogy mely tényállási elemet tartja bizonyításra szorulónak, ebből pedig következtetni lehetett arra, hogy a perben addig előadottakat hogyan értékeli[1], és mi az anyagi jogról alkotott álláspontja. Jellemzi a régi Pp. óvatosságát, hogy kiemelt jelentőségű perekben (a 400 millió forintot meghaladó pertárgyértékű perekben) ezt a szabályt nem rendelte alkalmazni.
Rövid kitérő: felhívom a figyelmet arra, hogy a régivel ellentétben az új kódex nem teszi a bíró feladatává, hogy mindig, minden perben személyre és „ügyre” szabott tájékoztatást adjon a felekre háruló bizonyítási teendőkről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről. Ilyen jellegű bírói közrehatásra tehát a továbbiakban ne számítsunk, annak elmaradását pedig vagy egyáltalán ne kérjük számon a bíróságon, vagy ha számon kérjük, akkor lehetőleg ne a régi Pp. szellemében tegyük mindezt.
III. Bírói szerepvállalás az új Pp. alapján
Az új Pp. eloszlatja az anyagi pervezetés létezése körüli bizonytalanságot: konkrétan meghatározza, hogy a bíróság mely esetben, milyen módon és milyen keretek között gyakorolhatja az anyagi pervezetés körébe tartozó jogosítványait. Rögzíti, hogy ha a fél perfelvételi nyilatkozata hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróságnak közre kell hatnia abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa. Ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a bíróság a közrehatáson túl tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is.
Mint látható, a jogvita kereteinek meghatározása során a jogalkotó a bíróságtól aktivitást vár el. Előírja, hogy a bíró köteles a felek tudomására hozni, ha jogszabály szerint nincs kötve a kérelmükhöz, vagy ha az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést tőlük eltérően értelmezi, de jeleznie kell azt is, ha a rendelkezésre álló adatok alapján olyan tényt észlel, amelyet hivatalból kell figyelembe vennie. Talán nem kockáztatunk sokat, ha azt mondjuk, ez az új bírósági szerep a nemrégiben hatályba lépett törvény egyik neuralgikus pontja lesz. A bíróságnak immáron „fel kell fednie a kártyáit”, és a felek tudtára kell adnia, hogy a keresetlevélből, a viszontkereset-levélből, az ellenkérelemből vagy a kereseti kérelemmel szembeni beszámításból kiindulva mi az elképzelése az anyagi jog és a perbe vitt igény kapcsolatáról.
A bíróság az ügy körülményeitől függően a félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.
A bíró azonban természetesen továbbra is csak a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja az anyagi pervezetést. Arra nincs lehetősége például, hogy a felperesnek felhívja a figyelmét egy olyan jogalapra, amelyre ugyan nem hivatkozott a keresetlevélben, de ha megtenné, akkor keresete alapos lenne. Mindez azt eredményezné, hogy a felek magánautonómiája sérülne, és a rendelkezési elv kiüresedne, de legalábbis az a helyzet állna elő, hogy a bíró olyan jogszabályhelyet alkalmazva segíti pernyertességhez a felperest, amelyre ez utóbbi még csak nem is utalt a perben addig tett nyilatkozataiban, ad absurdum a jogszabályhely létezéséről sem tudott.
IV. Összegzés
A bíróság megreformált szerepköre a várakozások szerint hozzá fog járulni ahhoz, hogy 2018-tól már kevesebb meglepetés érje a peres feleket az ítélet kihirdetésekor. A keretek immáron adottak ahhoz, hogy az eljárás korai szakaszában nyilvánvalóvá váljon, a bíró a perben minek tulajdonít jelentőséget és minek nem. Az új kódex 237. § (3) bekezdése kibővíti a bíró mozgásterét: a bíró immáron jelezheti, ha az anyagi jogi értékelés során olyan körülményeknek is jelentőséget tulajdonít, amely a felek által előterjesztett peranyagon kívül esik. Ily módon a feleknek lehetőségük van arra, hogy az általuk korábban figyelmen kívül hagyott körülmény kapcsán nyilatkozatot terjesszenek elő, és elkerüljék, hogy amiatt legyenek pervesztesek, mert nem tudták, a bíróság szerint mi az, ami fontos, és mi az, ami nem.
Mint talán a fenti írásból is kitűnik, az új eljárási kódex hatályba lépésével mélyre ható, komoly változás megy végbe a polgári perekben. Meggyőződésem, hogy a drasztikus átalakítások hatására még inkább felértékelődik a felkészültségen és a hatásos érvelésen alapuló jogi képviselet szerepe.
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu