előleg, foglaló, készpénz, 10%-os mérték, érvényesség, szerződéses biztosíték …

  • +36 (20) 4-879-829
Ügyvéd Debrecen
Ügyvéd Debrecen és Nádudvar városában

FOGLALÓ ÉS ELŐLEG

Jelen bejegyzésben két hasonló, de lényegét tekintve mégiscsak alapvető különbségekkel rendelkező jogintézményt határolok el egymástól.

Az ingatlan adásvételi szerződések egyes kérdései (2. rész)

I. Elhatárolás - Mi a különbség a két jogintézmény között?

Cikksorozatomban kísérletet teszek arra, hogy tömören és közérthetően megválaszoljam a lakások, házak, házrészek, földek, egyéb ingatlanok vásárlása során felmerülő leggyakoribb kérdéseket.

A sorozat első részében azt a nem éppen ritka esetet vettem górcső alá, amikor valamely okból kifolyólag elválik egymástól a szerződés megkötésének és a teljes vételár megfizetésének időpontja.

Mi az előleg?

Az előleg lényegében a vételár első részlete. A foglalótól eltérően nem szankciós jellegű, tehát az előleg összegét az eladó akkor sem tarthatja meg, ha a szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős. Az előleg összege a vételárba beleszámít. Mértékét a felek teljesen szabadon állapíthatják meg.

Mi a foglaló?

A foglaló mai formájában nem más, mint a vevő által az eladónak fizetett pénzösszeg, amely biztosítéki szerepet tölt be. Funkciója, hogy mindkét fél nyugodtan alhasson: a vevő abban a meggyőződésben, hogy a hőn áhított lakást, földet, garázst, házat, házrészt, zártkertet, egyéb ingatlant már senki sem csaphatja le a kezéről; az eladó abban a boldog tudatban, hogy lakására végre vevőt talált. Ez azonban nem teljesen igaz. A foglaló önmagában nem tudja kizárni annak a lehetőségét, hogy valamely fél kihátráljon a szerződésből: a foglaló büntető jellegű szerződési biztosíték, azt mondja meg, mennyibe fog kerülni, ha valamelyik fél meggondolja magát.

Ha teljesedésbe megy a szerződés, akkor a foglaló összege a vételárba beszámít.

II. A leggyakrabban feltett kérdések

Mi a sorsa a foglalónak a szerződés meghiúsulása esetén?

Ha a szerződés meghiúsul, akkor a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Tehát ha egy ingatlan adásvételekor a vevő az eladónak foglalóként átad 2 millió forintot, akkor a szerződés vevőnek felróható okból történő meghiúsulása esetén a vevő elveszíti a 2 millió forintot. Fordított esetben viszont a vevő visszakapja az átadott 2 millió forintot, és még azon felül további 2 millióra is igényt tarthat.

Megjegyzendő, hogy akkor is alkalmazandó ez a következmény, ha valamelyik fél szerződésszegése miatt a másik fél a szerződés egyoldalú megszüntetésére irányuló elállási vagy felmondási jogát gyakorolja. Tipikusan fizetési kötelezettség nem teljesítése vagy a szerződésben vállalt valamely kötelezettség elmulasztása alapozhatja meg a felmondási, elállási jog gyakorlását.

(A jogintézmény szabályozása az elmúlt években jelentős változáson esett át. A részletszabályok bemutatása meghaladja jelen bejegyzés kereteit, így ehelyütt röviden csak arra utalnék, hogy a foglaló elveszítette reálszerződéses jellegét, immáron tehát nem érvényességi kelléke a foglalónak a kérdéses pénzösszeg átadása, elégséges a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata.)

Csak pénz lehet foglaló?

Igen. A korábbi szabályozástól eltérően foglaló ma már kizárólag pénzösszeg lehet. Nincs mód arra, hogy a felek pénztől eltérő ingó vagyont foglalónak minősítsenek.

Csak készpénz lehet foglaló?

Nem. Nincs akadálya annak, hogy a foglalóként megjelölt pénzösszeget banki átutalás útján fizesse meg a vevő az eladónak.

Át kell-e adni a foglalót a szerződéskötéskor?

Attól függ, hogy a felek miben állapodtak meg. A foglalót klasszikus formájában a szerződéskötési szándék megerősítéseként, kifejezetten a szerződés megkötésekor kellett átadni, ma már azonban ettől szabadon el lehet térni: a felek rendelkezhetnek úgy, hogy a foglalót a vevő az eladó pénzforgalmi számlájára a szerződés mindkét fél által aláírásától számított valamely időintervallumon belül köteles megfizetni.

Milyen mértékű lehet a foglaló?

A foglaló mértékére kötelező szabály nincs. A felek leggyakrabban a vételár 10%-a körüli összegben határozzák meg a foglaló összegét, de ettől eltérő összegben is megállapodhatnak. Az egyetlen korlátot a Ptk. azon rendelkezése jelenti, miszerint a “túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti”.

Vállalom ingatlanokra vonatkozó szerződések szerkesztését, véleményezését, ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban, perekben teljes körű és szakszerű jogi képviselet ellátását.

Telefonszám

+36 (20) 4-879-829

Iroda

4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.

Email

ugyved@drjuhaszzoltan.hu