Kulcsszavak: öröklés, hagyaték, föld, földműves, őstermelő, végrendelet, tulajdonszerzési korlát
- +36 (20) 4-879-829
Öröklési jog, ingatlanjog:
Föld öröklése
Helyzetértékelés egy 2017. októberi AB határozat tükrében
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvény már jóval a hatályba lépése előtt nagy hullámokat kavart a jogi szakmán belül és azon kívül egyaránt. A gyakorló jogásznak az az élménye, hogy a hullámok még 2017 utolsó hónapjaira sem ültek el. Legutóbb az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz apropóján a földek öröklésének tárgykörét járta körül, és állapított meg jogalkotói mulasztást.
I. Kiindulópontunk
Földet öröklünk. Őstermelők vagyunk, folyamatos jogviszonnyal rendelkezünk. Nem minősülünk azonban földművesnek[1]. A tulajdonunkban már jelenleg is 1 hektárt meghaladó föld van.
II. Mire számíthattunk eddig?
Ami azt illeti, nem sok jóra.
Ilyen és ehhez hasonló esetekben a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző – minthogy a Földforgalmi törvény 34. § (1) bekezdése alapján erre köteles – megkereste az illetékes kormányhivatalt hatósági bizonyítvány kiadása érdekében, a kormányhivatal pedig a kiadást menetrendszerűen megtagadta. A megtagadást természetesen azzal indokolta, hogy nem minősülünk földművesnek, egyidejűleg megállapította azt is, hogy már eddig is 1 hektárt meghaladó föld tulajdonosai voltunk. A közjegyző a kormányhivatali határozat láttán nem tehetett mást, mintsem a Földforgalmi tv. 34. §-ára utalva[2] érvénytelennek tekintette a végrendelet részünkre földtulajdont juttató rendelkezését. Nevető harmadikként a történet lezárásaként a föld tulajdonjogát törvényes öröklés címén a Magyar Állam szerezte meg.
III. Mit állapított meg erről a helyzetről az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy itt nem másról van szó, mint az öröklési jogtól való teljes és ellentételezés nélküli megfosztásról. Egy ilyen durva beavatkozás – különösen akkor, ha annak eredményeként a Magyar Állam örököl – biztosan nem igazolható a termőföld védelmével, mint törvényes közérdekkel.
Idézet az Alkotmánybíróság határozatából:
„Jóhiszeműen, a jog alapján eljáró személyek törvényre alapozott várakozásai nem hiúsíthatók meg kényszerítő indokok nélkül. Ezért a Földforgalmi tv. 34. § (3) bekezdés utolsó mondata – amely egyedüli, kizárólagos jogkövetkezményként az érvénytelenségről rendelkezik – nem tekinthető az elérni kívánt céllal észszerűen arányos korlátozásnak.”[3]
IV. Mire számíthatunk ezután?
A fent ismertetett AB határozatban a többségi álláspont ugyan számos válasszal adós maradt (itt kívánok utalni a határozathoz csatolt különvélemények által is számon kért hiányosságokra és következetlenségekre), de végső soron a következő lépést a jogalkotónak kell megtennie, mégpedig a grémium által kijelölt úton haladva. Minimális elvárásként azt kell megfogalmaznunk a jövőbeni szabályozással szemben, hogy a végrendeleti örökös az állammal szemben igenis jusson vagyoni megváltáshoz.
Ugyanakkor álláspontom szerint nem szabad ennyivel beérni: egyensúlyi helyzetet az teremtene, ha a jogalkotó lehetővé tenné az örökösök számára, hogy dönthessenek saját várakozásaikról. Ennek jegyében csatlakoznunk kell ahhoz a de lege ferenda javaslathoz, amely időt biztosítana az örökösnek, hogy tulajdonszerzése gátjait maga bontsa le – akár a meglévő földjei értékesítése, akár a földművessé válás követelményeinek teljesítése útján.
[1] A Földforgalmi törvény által használt definíció szerint földműves a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott „mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
- mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági beruházás még nem hasznosulhatott, vagy […]”
[2] A Földforgalmi törvény 34. §-ának (3) bekezdése szerint: „A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni.”
Telefonszám
+36 (20) 4-879-829
Iroda
4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.
ugyved@drjuhaszzoltan.hu
