Vélemény, hozzászólás?

Kulcsszavak: tulajdonjog, adásvételi szerződés, ingatlan, öröklés, angolszász jogrendszer

Ügyvéd Debrecen
Ügyvéd Debrecen és Nádudvar városában

Ingatlanjog, dologi jog:

A közös tulajdon

egyes kérdései

Szerencsétlen csillagzat alatt született jogintézmény bemutatására vállalkozom jelen bejegyzésben. Egy ideális világban a közös tulajdon lehetne akár sikertörténet is, a valóságban azonban a legjobb esetben is csak mint szükséges rosszat emlegetik, rosszabb esetben egyenesen a baráti és családi kapcsolatokat támadó lassú méregnek tartják.

I. Kiindulópontunk

A tételes jog definíciója szerint közös tulajdonról akkor beszélünk, ha valamely dolog tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Közös tulajdont klasszikusan az öröklési jog és a házassági vagyonjog szabályai keletkeztetnek, de számos más jogviszony vezethet ilyen eredményre, így például az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, de természetesen kötelmi jogi ügylet (adásvétel, ajándékozás) is alkalmas lehet eme rettegett állapot előidézésére.

Helyzetünk első ránézésre kedvezőnek is tűnhet, hiszen a közös tulajdon szabályozása magyar jogunkban jóval egyszerűbb, mint például az angolszász jogrendszerben. Az angolszász jog létrehozta ugyanis a mi fogalmaink szerinti közös tulajdon több formáját, és az így konstruált egyes formákra merőben eltérő rendelkezéseket alkotott. A megoldás azt eredményezi, hogy például közös ingatlanvásárlás esetén a tulajdonostársak megválaszthatják a közös tulajdon számukra optimális formáját. Általános tapasztalat, hogy a polgárok sokkal elkötelezettebbek életük azon összetevői iránt, amelyeket maguk alakítottak ki, maguk formáltak és „személyre szabtak”. Ezzel szemben nagyobb valószínűséggel szabadulnak egy olyan feltételrendszer szorításából, amelyet előzetesen nem volt lehetőségük kialakítani, mert azt „készen kapták”.

II. Hogyan lehet rendelkezni a közös tulajdon tárgyáról?

Elöljáróban érdemes leszögezni: minden tulajdonostársnak megvan a joga, hogy saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezzen. Ezen jog megléte nem függ a tulajdonolt hányad egészhez viszonyított arányától. A saját tulajdoni hányad feletti szabad rendelkezés joga ugyanúgy megilleti a mégoly csekély hányaddal bíró tulajdonostársat, mint azt, aki a dolog túlnyomó többségének a tulajdonosa. Az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadai önállóan értékesíthetők, azokra szabadon köthető adásvételi, ajándékozási szerződés vagy csereügylet, hiszen külön-külön is forgalomképesek. (Ilyenkor se hagyjuk azonban figyelmen kívül a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogot, amelyről bővebben itt olvashat.)

Ezzel szemben az egész dolgon fennálló tulajdonjoggal való rendelkezés kizárólag kompromisszum megteremtésével történhet. Másképpen megfogalmazva: a tulajdonostársak csak együttesen dönthetnek a közös tulajdon tárgyát képező dolog egészének elidegenítéséről vagy megterheléséről. Nincs tehát joga a „többségi tulajdonosnak” sem arra, hogy a dolgot egymaga eladja.

Idézet a Ptk.-ból:

„5:78. § (1) A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.

(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges        

  1. a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
  2. b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.”

III. Kiutak

A tulajdonostársak egymásra utaltsága a döntéshozatalon túl a költség- és veszélyviselésben is megnyilvánul: a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában terhelik a dologgal kapcsolatos kiadások (így például – eltérő megállapodásuk hiányában – lakásuk közös költsége).

Az érdekek egyeztetése és a nem ritkán fragilis egyensúlyi helyzet fenntartása kényes feladat. Könnyebb akkor, ha a tulajdonostársak maguk is tevékeny alakítói voltak annak a folyamatnak, amelynek eredményeként közös tulajdonuk keletkezett; nehezebb akkor, ha önszántukon kívül, kényszerűségből vagy éppen merő véletlenségből csöppentek ilyen helyzetbe.

A béke az esetek egy nem elhanyagolható részében törékenynek bizonyul, és felmerül a kérdés:

IV. Meg lehet-e szabadulni a közös tulajdontól, ha erre vonatkozóan nincs egyetértés a tulajdonostársak között?

A jelen sorok írásakor a Ptk. már – tegyük hozzá: sajnos – nem tartalmazza az autonóm mozgástér védelmének, mint alapelvnek szabatos kifejtését. Ettől függetlenül a törvényből továbbra is kiolvasható a garancia, miszerint senkit sem lehet kényszeríteni arra, hogy valamely dolgon fennálló tulajdonjogát mással vagy másokkal közösen legyen kénytelen gyakorolni. A tulajdonostársnak alapvető joga a közös tulajdon megszüntetésének követelése. Az erről történő lemondás semmis.

V. Hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont?

A kérdés megválaszolására – jelen bejegyzés tartalmi korlátaira tekintettel – „A közös tulajdon megszüntetése” címet viselő írásomban vállalkozom.

Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.

Telefonszám

+36 (20) 4-879-829

Iroda

4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1.

Email

ugyved@drjuhaszzoltan.hu